2010/2011 tavaszi előadások
1. előadás: Dr. Wersényi György: A digitális tévéátállás Magyarországon
2. előadás: Dr. Szabó Péter: Elfelejtett kulturális kincsünk, a népi növényismeret
3. előadás: Varga Józsefné Dr.: A nevek rejtelmei (Regionális család- és keresztnevek üzenete)
4. előadás: Galli István: A torinói lepel története
6. előadás: Dr. Ruppert István: Az orgona, mint koncerthangszer
7. előadás: Printz Markó Erzsébet: Magyarország gyógyító forrásai - fókuszban a Nyugat-Dunántúl termál- és gyógyfürdői
8. előadás: Bodrossy Attila: Győr szerkezeti, városépítészeti és építészeti problémái
2011. febr. 9.: Dr. Wersényi György: A digitális tévéátállás Magyarországon
A digitális tévéátállás helyzete Magyarországon és az EU-ban. Mit kell tennünk? Mit kapunk cserébe? Mennyibe kerül ez nekünk? Milyen készülékekből választhatunk? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekről kapunk összefoglaló és áttekintő képet, néhány technológia fogalommal, néhány szabályozási kérdéssel és kitekintéssel a közeljövő újdonságaiba.
2011. febr. 23.: Dr. Szabó Péter: Elfelejtett kulturális kincsünk, a népi növényismeret
A növényvilág életünk minden szakaszában jelen van, belőlük lesz bölcsőnk fája és koporsónk fedele is. Az emberiség közös kincse a növényvilág megismerése, Dioszkoridésztől kezdve Méliusz Juhász Péteren át Beythe Istvánig. A botanika tudománya hosszú-hosszú időn át szintetizálta, szűrte le tudománnyá, amit a népi növényismeretből összegyűjtött. Az évszázadok tapasztalatát birtokló emberi elme, nemcsak a medicinális etnobotanikában alkotott maradandót, hanem a társulástan, vagy a rendszertani és evolúcióbiológiai tudományokra is kihatott. Talán az utolsó percekben vagyunk, hogy megmentsük mindazt, mit a tudáskincseknek eme felmérhetetlen tárháza rejt.
2011. márc. 9.: Varga Józsefné Dr.: A nevek rejtelmei (Regionális család- és keresztnevek üzenete)
Miért volt a 18. században Újvárosban gyakori keresztnév a Konstantin vagy a Gottlieb? Melyik a leggyakoribb családnév a Rábaközben és mi a gyakoriság magyarázata? Miért van olyan sok Szentiván nevű településünk? Mi történt a sok-sok Lenin utcával? A névtan fiatal és nagyon izgalmas tudományterület. Egy személynév vagy helynév sok információt hordoz arról a korról, amelyben kialakult, arról a közösségről, amelyik a nevet megalkotta, arról a tájról, ahol a név megszületett. A névtudomány eredményeit elsősorban a nyelvészek hasznosítják, de a névtan eredményei segítik a történészek, helytörténészek, a művelődéstörténettel foglalkozó vagy a népességmozgásokat kutató szakemberek munkáját is.
2011. márc. 23.: Galli István: A torinói lepel története
Torinóban őrzik azt a szőttes anyagot, mely halotti lepelként ismert, és amelyen egy férfi elmosódott alakja látszik. Története a XIV. század közepétől dokumentált. Először 1895-ben fényképezték le, és kiderült, hogy a képmás negatív kép. Évtizedekkel később a legmodernebb eszközökkel vizsgálták a tudósok és megállapították, hogy a foltrendszer három dimenziós információkat hordoz. A hívők nagy része Jézus Krisztus eredeti halotti leplének tartja ezt az ereklyét. A XX. század végén végzett un C-14-es vizsgálat a XIV. század elejére teszi a lepel keletkezésének idejét, de vannak ennek a megállapításnak ellentmondó adatok is, ezért lehetséges, hogy a vizsgálatot a közeli jövőben meg fogják ismételni.
2011. ápr. 6.: Dr. Ihász Ferenc: "A magyar férfiak tündöklése és bukása" (A keringési rendszer rizikófaktorai, különös tekintettel a testösszetételre, a vérnyomás változásokra és a fizikai aktivitásra)
Az egyén egészségére – számtalan társadalmi, gazdasági tényező mellett – jelentős hatással van az egyén magatartása is. Az egészségmagatartásban a társadalmi egyenlőtlenségek éppúgy jelen vannak, mint az egészségi állapot mutatóiban és az ellátásban. Számos kutatási program igazolta már, hogy az egészséget számos tényező befolyásolja, melyek kapcsolata összetett és bonyolult. Általános kép a magyar lakosság egészségi állapotáról, várható élettartam, egészségben eltöltött életévek száma, betegség csoportonkénti érintettség. Döntően az életmód-jellemzőkkel foglakozunk, melyek elsősorban a keringési rendszerre veszélyesek.
2011. ápr. 20.: Dr. Ruppert István: Az orgona, mint koncerthangszer
Az előadás során megismerkedünk az orgonával, mint a koncerthangszerek egyik ritka képviselőjével. Történelmi áttekintést kapunk a barokk kortól a XX: századig, a hagyományos és az avantgard művészetről. Megismerhetjük a romantika nagy orgona virtuózait: Mendelssohn, Liszt, Reger, Cesar Franck munkásságát és a romantikus orgonát, a német és francia újításokat.
2011. máj. 4.: Printz Markó Erzsébet: Magyarország gyógyító forrásai - fókuszban a Nyugat-Dunántúl termál- és gyógyfürdői
2011. máj. 18.: Bodrossy Attila: Győr szerkezeti, városépítészeti és építészeti problémái